bármikor újra megtenném. nem kellene csak hogy hívjon és mindent
eldobnék. miért? nem tudom. suta és esetlen vagyok. néha mintha egy
köpeny borulna a hátamra és azt húzom magam után miközben haladok
előre. bele kell dőlnöm a szélbe mert folyton vissza ráncigál.
olyan rettenetesen hiányzol. néha teljesen elhagyom magam, néha
szétfeszít az energia, a méreg. a világot gyűlölöm. úgy érzem a
valós testem kétszer akkora mint az igazi. érzem hogy hatalmas
vagyok és nehéz a mozgás. máskor mintha minden összenyomna és fölém
magasodna, össze akarna nyomni.hazafelé csak az út szalagja
látszik, ami vezethetne hozzád is de nem teszi. nem teheti. a
lét szalagja. amelyen száguldunk valahova. csak egy életed van
mondtad. nekem is. valaki a fülembe ordítja a fülesbe. "you can't
break the broken" pedig de. én összeszedem magam és mégis újra és
újra széttörik a valóságomat. talán ez a leckém. megtanulni egy
törött valóságban élni. nem összerakni újra és újra. hagyni a
realitást magától megépülni, nem foglalkozni vele. csak ez olyan
hervasztóan hangzik. lassan kezdem megszokni az egyedüllétet. nem
élvezem de nem zavar. ez baj. ezt el akartam kerülni. nem akarok
akárkivel együtt lenni. próbálkoztam mással is én döntöttem hogy az
a másik nem illik be a valóságomba. jó ezt tudni mert így tudom
hogy nem azért kapaszkodnék beléd mert te vagy az egyetlen
lehetőségem. óóó, nem bizony. jobb nekem ettől. nem hiszem.
nem jobb de legalább megvan a bizonyosság hogy van választási
lehetőségem és a döntés az enyém. nem kényszer pálya. én magam
rontom el a sorsomat. én választom a fájdalmat, a szenvedést. azt
mondod biztos vagy benne hogy nem tudsz velem lenni. fura lehet ez
a bizonyosság. én semmiben nem vagyok biztos. lehet holnap már mást
ölelek, és nem is gondolok rád. vagy mást ölelek és rád gondolok.
és az neki is és nekem is fájni fog. megint kezdek kiürülni. kong
belül a tér. koppannak a léptek, visszhangzik a szív dobbanása.
magamban sétálok egyedül. lehet hogy elmerülök a homályban? a köd
jó mert beborítja a körülöttem lévő törmelékeket. körbefog,
beburkol. elbujtat. nem talál meg a fájdalom, a kétség. részegség,
lebegés. nem olyan mint veled, aludni. ez csak sodródás az pedig
játékos tánc.
érzem minden egyes szívdobogásom. fekszem az ágyamban és nem
gondolok rád. ez a program. nem akarok kétségbeesett tapogatózást.
megvárom hogy elaludj és csak utána fekszem le én is aludni. talán
akkor nem érzed meg amikor félálomban veled vagyok. kínozom magam
mert csak úgy felömlenek az emlékképek. az érzések.
pillanatfelvételek. mozdulatok. nem is vetted észre amikor
"kicsim"-nek szólítottál. én meg beleröhögtem a teámba. megsimítod
a hátam.........ebből elég. ezt csak éjszaka szabad. akkor sem
igazán. én magam építem fel a mesevilágomat és én magam töröm
össze. nap mint nap. én magam kínzóm magam. neked itt nincs
szereped. persze nem tesz jót amikor gondolsz rám. amikor megérzem,
hogy ott állsz mellettem. kurvára jó és még annál is rosszabb.
buta akarok lenni. szellemi nyomorék. érzelmi vak. lélekben süket.
nem akarok pengére kiélesedett érzékekkel figyelni, minden
rezdülésre. a tiédre és az enyémre. nem akarok gyógyító
lenni. önző paraszt akarok lenni aki elveszi amit akar. setét
mágus. elszívni mások erejét és nem adni és moralizálni. nem
törődni a következményekkel. önző lélek akarok lenni. minden jobb
annál mint most. élőhalott mágus aki csak mások ereje lévén
élhetne, de nem tud ártani másoknak, így csak szivárog az ereje és
egyre fakul. feladatom a segítés de ki segít nekem. teszem a dogom
de alapvetően alkalmatlan vagyok az éles váltásokra. nehezem
alkalmazkodom. tudom hogyan húzzam ki az érzelmi mocsárba
ragadtakat. hogyan vigyem ki a fényre a lelkeket. de a magam
homályával nem tudok mit kezdeni.
reggel elolvastad amit tegnap írtam. már nem sírtál de
szomorú voltál. nem érdekel hogy így volt-e vagy sem. nem
akarom tudni hogy megérzem-e ami veled történik. benned. tegnap sem
véletlen hívtalak fel. rossz volt ott belül. ez a faszság megint
működik. akkor veszel csokit amikor én. akkor gondolsz dolgokra
mikor én. úgy bántasz ahogy a legjobban fáj. én pedig nem tudok
harcolni ellened. talán bántanom kellene téged, de nem megy. most
is csak úgy kell írom mert szétvet a belső jég. valami feszít. majd
el fog múlni. én vagyok a barom, hogy ugyanabba a szarba mászom
többször is. ezen már gondolkoztam. nem lehet véletlen mert egy
olyan intelligens pasi, mint én, nem csinálhat ilyet véletlen.
valahol olvastam hogy ha az ember nem megy bele olyan kapcsolatba
aminek tudja a végét. szerintem meg igen. soha nem gondoltam hogy
majd örökké velem maradsz. még abban sem hittem igazán hogy
eljutunk a közös szerelemig. én rohantam előre bele a sötétbe. most
hát lemaradtál, sőt vissza is fordultál én viszont már itt állok
egyedül, megint. lemaradtál. elmaradtál. csak a sötét maradt
körülöttem megint. a legsötétebb sötét.
nem vagyok mazoista tudom hogy fájni fog de akkor és ott ez mind
nem számit. a jelen jó érzése elnyomja a jövő sötétségét. kell
nekem az amit adsz nekem. nem amit tudatosan adsz mert az elég
kevés, hanem ami a jelenlétedből fakad. a lényedből. nem tudom
megmagyarázni. éhezem és fuldoklom. élek nélküled de nem biztos
hogy létezem. ezek mind túlzások. erős költői képek mert simán nem
lehet leírni mert az kevés. vagy nem írom le amit érzek, vagy
túlzásokba esem.
nem tudok festeni pedig azt kellene. egy fekete förgeteg pörög egy
kicsi alak körül. az alak magzati pózban kuporog a földön. a
förgetegből karok, lábak, szájak csapkodnak szanaszét. egy másik
női alak közelít. és a förgeteg meghátrál. körülötte is van
förgeteg de másféle. ahogy odaér felemeli és megsimítja a férfit.
az belekapaszkodik és összesimulnak. a förgetegek csitulnak.
egy tölcsér képződik körülöttük ahol a tetején besüt a nap. a
förgeteg hol felerősödik hol csitul de nem ér el hozzájuk. egy
fényes burok van körülöttük. hol arany, hol ezüst sávokkal,
fonalakkal, csavarodva. belőlük táplálkozik. és ők belőle és
egymásból.
I'm flushing the pills - lehúzom a tablettákat
I've lost all my will - elvesztettem minden erőmet
This has been haunting me way to long - már túl régen üldöz ez
engem
And I can't rewind - és nem tudom visszatekerni
I'm the suffering kind - én szenvedő fajta vagyok
I've been abusing way to long - túl sokáig basztattak
I'm breaking - megtörtem
Suffocating - fulladozom
I'll close my eyes and I'll drift away - de becsukom a
szemem, messzire sodrodom
I'll make it through my darkest day - túl leszek a legsötétebb
napomon
And I'll sing this song at the top of my lungs - és teli tudőből
éneklem ezt a dalt
Until this dark day is done - amíg ez a sőtét nap el nem múlik
Now I'm trapped in the wake - az ébrenlét csapdájában vagyok
Of all my mistakes - saját hibámból
I've been under for way to long - túl sokáig voltam odalent
I sit and I shake - űlök és vacogok
My heart starts to race - a szivem versenybe kezd
The poison lingers in my veins - a méreg terjed bennem
I'm fading - fakulok
Suffocating - fulladozom
I'll close my eyes and I'll drift away
I'll make it through my darkest day
And I'll sing this song at the top of my lungs
Until this dark day is done
You said I'd never change - mondtad, soha nem fogok megváltozni
You said I'd never had the strength - mondtad, soha nem volt
erőm
To break away - hogy kitörjek
But now I've changed - de megváltoztam
It's time to turn the page - itt az ideje hogy lapozzunk
And walk away - és elhúzzak
It's time to walk away, it's time to away... - itt az ideje hogy
elmenjek, messzire
I'll open my eyes and I'll stay awake - kinyitom a szemem és még
mindig ébren vagyok
I made it through my darkest day - túl vagyok a legsötétebb
napon
And I'll sing this song at the top of my lungs - és teli tüdőből
éneklem ezt a dalt
Now that this dark day is done - a sötét napnak vége
I'll open my eyes and I'll stay awake
I made it through my darkest day
And I'll sing this song at the top of my lungs
Now that this dark day is done
sírni jó. olyankor átszakad a lélek kútja és kiszakad mindaz az
elfojtott fájdalom és keserűség ami ott belül nyom és feszít.
szükséges, hogy követhesse a megkönnyebbülés, a friss szellő
érzete. a lélek megtisztul, a könnyek által, a rárakodott
súlyoktól. sírni jó.
sírni valaki miatt jó igazán. magunkat sajnáljuk és azt a valakit.
felmerül mindaz amit elnyomunk, mindaz amit nem érünk el. mindaz
amit okoztunk akarattal vagy véletlen. sajnáljuk hogy megtettük
vagy nem tettük meg. közelebb hozza a lehetőségét hogy legközelebb
majd másképpen teszünk. minden könnycsepp egy lépést közelebb visz
a jóhoz. a jóhoz önmagunkban. a tiszta valónkhoz. katarzis és
megtisztulás. tisztánlátás egy pillanatra. de sajnos nem tovább.
csak egy pillanatra. utána jön a hüppögés és a varázslat eloszlik.
vajon isteni rendelés ez? vagy csak egy apró hiba? nem marad meg,
csak valami sejtés, hogy valamit éreztünk, tudtunk. hogy éreztük mi
is lenne a jó. de már nem olyan tiszta az út. kár.
1. Hol fogtad utoljára valakinek a kezét? -- Reggel a
kislányomét. Egyébként nagyon kézenfogós vagyok. Szeretek úgy
sétálni.
2. Ha megélnél egy háborút, szerinted túlélnéd? -- Igen. De nem
biztos hogy épp elmével. Az ember szinte mindent túl tud élni, a
kérdés mi marad belőle emberi??
3. Bealszol a tévé előtt? -- Nem. Ágyban alszom. Ott nincs
TV.
4. Ittál már tejet közvetlenül a dobozból? - Persze. Mindent ittam
már dobozból. Főleg sört.
5. Nyertél már valaha betűző versenyt? -- Ha ez Scable akar lenni
akkor igen.
6. Mi volt a legnagyobb vitád valamilyen baráttal? -- Vitázni
bármiről hajlandó vagyok. Veszekedni nem.
7. Gyorsan gépelsz? -- Magamhoz mérten igen. Egy
gyorsésgépírohoz képest nem.
8. Félsz a sötétben? -- persze, még leütök valakit a végén....
9. Most van valaki, aki tetszik? -- Mindig van, több is.
10. Miért ért véget a legutóbbi kapcsolatod? -- Egy hónapja, de
az nem is volt igazi kapcsolat. Az előző kb egy éve (definiálatlan
a vég).
11. Szerencse számod? -- 19; 1999; 68; 69
12. Nyertél már lottón? -- Nem lottózom, úgy meg elég nehéz.
13. Most iszol valamit? -- Ízesített vizet. Guarana grapefruit. Jó
ám..
14. Okosnak tartod magad? -- Okosabb vagyok mint kellene de kevésbé
okos mint szeretném.
15. Ettél valaha bogarat? -- Igen. Mindenki aki motorozott már
életében evett.
16. Most van valaki, aki hiányzik? -- Mindig van. Többnyire többen
és nagyon.
17. Mit kérsz karácsonyra? -- Legyen megint 1999 ősze.
18. Ismered a muffinembert? -- Nem.
19. Beszélsz álmodban? -- Nem tudom, mert olyankor alszom. Igazából
nem.
20. Emlékszel az első csókodra? -- Nem igazán. Inkább az egész
"dolog" hangultára.
21. Reptettél valaha sárkányt? -- Nem. Városi gyerek voltam. és te
dobáltál vízzel teli lufit az emberek fejére a 3. emeletről??
22. Mikor mentél legutóbb úszni és hova? -- Nyáron, strandra.
Szeretem a vizet. Az ember alapvetően vízi lény..
23. Sikeresnek tartod magad? -- Ahogy vesszük. A befektetett
energia és megtérülés együtthatóját nézve nem állok rosszul.
24. Kábé hány ember száma van a mobilodban? -- 1oo körül. Gyakran
törlök, nem gyűjtögetek.
25. Szerettél volna valaha kapni egy lovat? -- Persze..meg tigrist
is. De csak tengeri malacra futotta a szüleimnek.
26. Mik a terveid holnapra? -- az igazából már ma van, és azt
hiszem este kiütöm magam.
27. Mit csináltál múlt hétvégén? -- a lányaimmal voltam mindenfelé
játszani.
28. Most hiányzik a suli? -- nem igazán. az élet sokkal keményebb
iskola...
29. Mikor mondta neked valaki utoljára, hogy szeret? -- Szerelemmel
elég régen. Én gyakrabban mondom, pedig csak akkor mondom ha úgy is
érzem.
30. Szeretsz szingli lenni? -- Utálom, bazdmeg. A szingli kifejezés
önmagában definiálja azt hogy egyedül vagy és úgy is akarsz
maradni. Valamint azt hogy ezt te élvezed. Én nem.
31. Szereted a szobádat? -- Nem. Mert arra emlékeztet,
hogy lehetnénk benne többen is.
32. Ki a hősöd? -- Szamuráj.
33. Lógtál valaha a suliból? -- Nem, mert én rendes gyerek voltam.
Most nem vagyok az.
34. Most mit fogsz csinálni (miután kitöltötted a tesztet)? --
Alszom. Elolvasom amit írtam és lehet hogy kitörlöm az egészet a
fenébe...
35. Ha összezárva kéne eltöltened 24 órát egy emberrel,
legszívesebben kit választanál? -- Biztos egy nőt.....csak most
éppen nincs olyan akivel szeretnék 24 órát eltölteni. Lehetne
önmagamat? Biztosan jól el tudnánk beszélgetni...
36. -Nincs kérdés! -- akkor nincs válasz sem.
37. Ettél valaha kutyakaját? -- Persze. Macskakaját is. Nincs
igazán ize egyiknek sem mert nincs benne fűszer vagy só. (amikor az
ember kinyitja a kutyakaja konzervet, olyan lesz a keze és
óhatatlanul lenyalja)
38. Őszinte ember vagy? -- Valószínűleg. Persze ezt mások lehet
hogy nem így látják.
39. Szereted a ham&eggs-et? -- Sonkástojás. Nem rossz.
Igen.
40. Mi az a három dolog, ami mindig nálad van? Mobil. Pénz.
Igazolvány.
41. Van valamilyen sebhelyed? Van, de nem jelentősek. Kicsi
biciglis borulás, kicsi szikláról lepottyanás. Csontom még nem
tört.
42. Szereted az akciót, a pörgést? -- Azt is meg utána a
nyugalmat.
43. Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? -- Már nagy
vagyok....túl késő. De talán színész.
44. Mi a legnagyobb titkod? -- A titok azért titok mert csak én
tudom. Ha ezt megérted akkor rájössz hogy a legnagyobb titok tudni
hogy egy titoknak mikor kell titokban maradnia. Jó mi?
45. Milyen gyakran telefonálsz? -- nem eleget azoknak akiknek
szeretnék és túl sokat azoknak akiknek nem.
46. Hiszel a szerelemben? -- Főleg abban hiszek ;o)
47. Van valami, amit szeretnél, de nem kaphatsz meg? -- Mindig van.
Valaki vagy valami. Ez hajtja az embert....
48. Mi az a négy dolog, amit elsőként veszel szemügyre egy
srácban/lányban? -- Feneke, arca, bőre, mosolya.
49. Mikor sírtál utoljára? -- úgy négy órája, amikor hazajöttem az
üres lakásba és az asztalon ott hagyott nekem a lányom egy rajzot.
szépen becsomagolva. ajándékba.
50. Kit öleltél meg utoljára? -- a lányaimat, mielőtt elutaztak
volna.
51. Jól kijössz a családoddal? -- többnyire igen. de ide is el
kellett érni és elég sokáig tartott.
52. Hol van a mobilod? -- polcon.
53. Mit ettél utoljára? -- sült húst kenyérrel és olajbogyóval.
54. Mi a kedvenc színed? -- kék..szürke...sárga
55. Milyen filmet láttál utoljára moziban? -- Mammamia. de ott is
főleg a lányt néztem mellettem. gyönyörűen nevetett.
56. Most milyen dalt hallgatsz? -- az előző kérdés miatt most egy
abba sláger van a fejemben, de a kocsiban Metallicát és 3OY-t és
Evanesence-t és LinkinPark-ot
57. Most mire vágysz? -- Hogy "egy" valaki átöleljen és azt
mondja velem marad.
58. Melyik a kedvenc kocsid? -- Audi S8
59. Most nézel valamit a tévében? -- Szeretem a Dextert. Ez egy
kedves szociopata gyilkos. nagyon király ötlet.
60. Kivel beszéltél utoljára mobilon? - az ex-párommal. Érdeklődtem
a lányaim felől.
Ez baromi sok kérdés volt.... szerintem a kutya nem olvassa
végig de ha igen magára vessen....
Valamit el szeretnék mesélni nektek. Tudom elég hihetetlen de
gyermekkoromban amikor a tükörbe néztem soha nem tűnt fel, hogy nem
vagyok benne egyedül. mindig ott voltak velem a szüleim. ez akkor
természetes volt. a kisfiúk nem nézegetik magukat a tükörben csak
ha az anyukájuk odacipeli őket. az hogy az apukám is mindig ott
volt fel sem tűnt csak utólag. először akkor lett furcsa ez a dolog
amikor egy idegen kisbaba is megjelent anya mellett. kérdeztem is
hogy kié az a baba, mert nekem nem volt, de nem értették. egy idő
után nem is foglalkoztam vele, de egy évre rá amikor megszületett a
testvérem elég furcsán éreztem magam. egy gyerek persze nem érti a
dolgokat csak rácsodálkozik. aztán lassan az öcsém is elkezdett
mászkálni és már nem is érdekelt hogy feltűnik e a tükörben
mögöttem reggelenként vagy nem. persze szerintem mindig ott
rohangált csak a fene sem foglalkozott vele. mint a hogy azzal sem
ahogy apám öltözött mögöttem, reggelenként vagy anyám fésülködött.
az első meglepetés azt hiszem az iskolában ért. na ott nem értettem
hogy hogyan lehetnek mögöttem. mér kérdeztem is a fatert hogy most
akkor mit csinál itt, de persze nem voltak ott "igazán". egyszer
odahívtam az öcsémet hogy megmutassam neki a dolgot, mert igazán jó
hangulatban voltam, és aznap ő sem volt genyó, nem megosztotta az
eldugott csokiját velem. mutattam neki, hogy mit látok, ő meg
persze jól kiröhögött. - még hogy anya ott veszi a kabátját,
mekkora hülyeség - mondta, - hisz kint hallom a konyhában - és
elrohant. onnantól nem beszéltem erről senkinek. pedig egy idő után
érdekes volt. aztán meguntam és megint nem foglalkoztam vele. azt
hiszem hogy valahol az egyetem végén valahol valamelyik nőmnél tűnt
fel egy reggel ahogy véreres szememből próbáltam kidörzsölni a
csipát, hogy egy vadidegen nő néz be a tükörbe időnként. esetenként
egy babával a karján. na ez volt kemény. a nő nem tűnt nagyon
"ígéretesnek" ezért aztán keményen sokkolt a dolog. de éltem a
szokásos életemet és bulitól-buliig vizsgától-vizsgáig éltem. aztán
a végén a diplomaosztáskor elhajigáltuk a talárokat és egy igazi
nagy búcsúbulit csaptunk. reggel, igazából másnap délután, ott
ébredtem a tükörben látott lány mellett az ágyban. nem részletezem
nagyon, de nem védekezett semmilyen formában. én ellenem sem és a
teherbeesés ellen sem. én pedig, ahogy illik, masíroztam az
anyakönyvvezető elé, kis pocakos arámmal a karomon. szerette a
fene, de hát -így kellett ennek lenni- mondta a vejkó meg apósom a
negyedik kőr pálinka után. aznap este már nagyon sokan voltak a
tükörben. anya, apa, Gábor, Ancsa és a kis Szilveszter.
Szilveszternek akarta hívni az én kis drágám a csemeténket. hát az
lett. nekem egy időre elment a kedvem a tükörbe nézegetéstől. meló
reggeltől mikulásig. minden munkát elvállaltam, csak ne keljen
hazamenni. aztán egy nap, az irodai wc tükrében felbukkant egy új
arc. egy nagyon kedves, szép és filigrán arc. egy gyönyörű nő arca.
reggelenként elnéztem ahogy mossa az arcát. ő nem fújta az orrát a
csapba, mint Ancsa. kicsit aggódtam mivel Ancsa is ott volt, még de
úgy tűnt, nincs balhé. lassan kezdtem fülig szerelmes lenni belé,
és órákig borotválkoztam hogy lássam. ezt persze csak Ancsa mondta,
nekem perceknek tűnt. valószínűleg mostanra már kitaláltátok, hogy
mi következett. hát nem talált. az egyik családi vacsoránál Gábor,
az öcsém ugye, bemutatta a menyasszonyát, Andreát. Ő volt az. az
gyönyörű nő. azt a csalódást. aztén persze senki nem értette miért
mentem ki a fürdőszobába és miért törtem darabokra a tükröt. persze
szanaszét vágtam a kezem, és mivel csak Andrea nem ivott ő vitt el
a balesetire. Meg sem tudtam szólalni az úton, mert féltem ha
elkezdek beszélni leüvöltöm a fejét, mérgemben. Persze, ő nem
értett semmit, és nagyon kedves volt velem. Mesélt magáról, a
duzzogó idiótának, aki én voltam. Kiderült, hogy most kezdett
dolgozni két emelettel feljebb, abban az irodaházban ahol én is
rágom a ceruzák végét. Megígértette, hogy mindenképpen ebédelek
vele a napokban, mert olyan egyedül érzi magát az új munkahelyen.
Aznap este Ancsa eltűnt a tükörből. Másnapra Gábor is.
Kaptam egy invitálást hogy jó tulajdonságokat recitáljunk.
nekem ez sikerült.
Vannak akik belemennek abba az ugratásba hogy sorolják fel 7 jó és
7 rossz tulajdonságukat. Nem veszik észre hogy ez egyrészt egy
pszichológiai teszt, másrészt pedig nincsenek jó vagy rossz
tulajdonságok, csak tulajdonságok vannak. ezek néha jó szolgálatot
tesznek néha pedig nem igazán használnak de ezt a helyzet
válogatja.
persze az hogy az ember mit ír magáról, az mindenképpen, már mond
valamit az emberről.
viszont belemegyek a játékba és megpróbálok a tulajdonságaimról
írni. csak úgy általánosságban ;o)
-Figyel ide! Róka!
Jól látod a dolgot, bezártak bennünket, sőt pucérak is vagyunk, meg
esett is. De hidd el nekem, hogy nekünk itt nem jó, úgyhogy légy
olyan jó, mennyél szépen hátra, és verd le azt a kúrva lakatot!
-Mivel?
-ANYÁDDDAL!!! (idézet - Üvegtigris)
Az a helyzet hogy küzdök magammal és kb úgy érzem magam mintha
bezártak volna egy lakókocsiba. Jövök-megyek és teszem a dolgom de
valahogy csak azok a pillanatok az igaziak, amikor M.-el lehetek.
Csak azok nem túl sűrűn vannak. Nem érint meg igazán semmi.
Kívülről figyelem magam és nem érdekelnek mások. Befordultam
önmagamba és pár gondolat csak az ami bennem pörög. Be vagyok zárva
és nem jön senki hogy leverje a lakatot.
Ez a poszt azért született, hogy megköszönjem Évának az
érdeklődését.
"Számos dolog létezik ami
boldoggá tehet, de bármi furcsa is, az emberek nagyja nemcsak, hogy
hagyja ezeket érintetlenül elmenni maga mellől, de fel sem ismeri.
Nem látja meg ha boldog.
Tegnap felhívott telefonon M. éjszaka majdnem éjfélkor. ő most
kint van Angliában és akkor gondolt rám. én mondtam neki, a múlt
héten hogy, éjfélig nem alszom, hívjon bármikor, de ezt eddig
még senki nem vette komolyan... azért hívott mert honvágya volt és
jó lett volna neki ha megszeretgetem. Én szeretgetem meg.
megbeszéltük, hogy majd szombaton.
kéne valami időgyorsító kézikészülék ........ de talán mégsem,
mert most, még várni is olyan jó.
Úton voltam.
Haladtam Németország felé és közben valami hihetetlen dolog történt
velem. Azt mondják az igazi nagy katartikus élmények azok, amik
után már nem tudod ugyanúgy látni az életed, nem tudod ugyanúgy
élni, mint előtte. Valami ilyesmi történt velem is.
Volt már olyan veletek, hogy valamilyen zene szólt egy adott
szituációban és nem is figyeltetek rá, azután meghallottátok azt a
zenét és hirtelen megint ott voltatok? Neeem? És a gyászinduló a
temetésen? Vagy a nászinduló az esküvőn? Na ugye, hogy ugye.
Amikor a múltkor nála voltam Evanescence szól. Oda sem figyeltem
mert inkább ő foglalt le. Csak szólt, úgymond background. Vagy 3x
lepörgött mert nem foglalkoztunk vele. Én előtte nem nagyon
hallgattam bár ismertem úgy kb. Ma gondoltam megnézem mit is
hallgattunk. YouTube-ra fel.... kikeres ..... elindít .....
ledöbben. Olyan szinten voltam hirtelen megint nála a zene
hatására, hogy döbbenet. Vérnyomás az egekben és pereg előttem a
film. Ahogy levetkőzik ..... ahogy mosolyog, nekem .... basszus,
majdnem mintha drogoztam volna úgy jöttek elő a képek. Még
mielőtt valaki azt gondolná, hogy ez nekem most jó, ki kell
hogy ábrándítsam. De, ezek szerint a zene is utaztat. Utazzunk hát,
mert megérdemeljük.......
Nem értem a nőket. Túl a harmadik randin ami a hálószobában is
játszódott (nála), nem tudom merre tartok. De akkor most
sorrendben....
1) az első randit leírtam korábban...
2) a második randin moziba mentünk. amikor találkoztunk átöleltem
és megcsókoltam ő pedig visszacsókolt. minden rendben volt.
megnéztük a mammamiát amit magamtól a büdös életben nem néztem
volna meg, de vele kurvára tetszett. hatalmasakat nevettünk
és közben fogta a kezem, bújt hozzám és megint csókolóztunk az
érzelmes részeknél ;o) .
a film után meg csak haza akart menni, egyedül (két kocsival
voltunk). gondoltam hazakísérem és kicsit még dumálhatnánk, kértem,
de ezt elutasította, így leálltunk valahol az út mellett és átült
hozzám. beszélgettünk, hogy milyen partnert képzelek magamnak. meg
hogy ő milyen partnert képzel magának. nagyjából csak azt tudtuk
meg, hogy mit nem szeretnénk és hogy baromira egyező dolgokat
akarunk. aztán megkérdeztem tőle, hogy tudja-e mit akar tőlem?
.......és itt álljunk meg egy pillanatra. a legnagyobb marhaság
amit egy férfi tehet az hogy megkérdezi egy nőtől hogy mit akar.
mert a nőknek több szervük is van az akarásra. de csak az egyik van
összeköttetésben a kommunikációs egységükkel. az agyuk. és a női
agy nem az a szerv amelyik a legjobban megbirkózik az érzelmekkel.
így már tudom hogy hülyeséget csináltam de akkor szerettem volna
valahogy hallani valami biztatót. hát megkaptam.......
Valami furcsa történt velem pénteken. Az egész úgy kezdődött,
hogy kicsit több mint egy hete odamentem egy régi ismerősömhöz, a
munka helyen, és megkérdeztem volna-e kedve találkozni velem, mert
kicsit egyedül érzem magam.
Nem tudom, hogy kinek tűnt fel, de elment közülünk valaki. valaki
akit nagyon megbántottak és azt gondolta, hogy ez a jó megoldás
számára. inkább visszavonult mert már nem kért abból amit itt
kapott. tőlünk. és ezen nagyon elgondolkoztam.
indulnék újból, mennék vadászni....de elbújtak. félelemtől és
reménytől remegő szívüket elrejtik lebbenő fátylaik mögé. álcázzák
magukat és a közeledésem látva azonnal álcahálót borítanak magukra.
távolról persze gondolnak a vágyaikra de ahogy valaki közelít
azonnal az ajtó mögé vetik magukat. bezárják és eltemetik, mindazt
amit eddig felvillantottak. az értékeiket a nagy titokban kinyitott
csodák dobozában tartják. nézegetik titkos vágyaikat, ahogy a
csillámló fénysziporkák kitörnek. majd ez első gyanús neszre
azonnal lecsapják a fedelét és letörlik magukról a kiszabadult és a
fényekkel rájuk kenődött angyalport. felkenik a szokásos sárt és
bambán néznek a közeledőre, szűkölve, hogy csak nehogy közelebb
jöjjön. nehogy letörölje a felhordott sarat, a védő réteget. ahogy
megérzik a vadász gyűlölt szagát, azonnal beindulnak a belső
hormongyáraik, és rettentő energiákat fektetnek abba, hogy
kontrollálják a belső ösztönöket. de a gyakorlat nagy úr és újból
győzedelmeskednek önmaguk felett. majd a veszély elmúltával megint
megegyeznek egymásközt abban, hogy ők milyen szerencsétlenek. ma
sem történt meg a megváltás, velük sem............és én csak járok
köztük a felvillanó fénypászmákat kergetve. érdektelen arcok közt
haladok. kő és sár erdő ez, de merre megyek vajon? KIFELÉ...?? Ki
felé?
Nézelődtem az írások között és errefelé meg erre is azon vitatkoznak
hogy mi és ki a szép. Velax törött örra
kapcsán egy szörfös srácról vitatkoztak a kedves hölgyek hogy most
bájgúnár vagy nem.
Gondoltam meglepem a hölgyeket pár igazi szép férfival (ha már pár
napja olyan sok jó tanácsot keptam)(persze férfiaktól is de mi már
megszoktuk hogy nekünk nincs köszönet ;O)).
googléra fel. de csak nem találok olyan IGAZIT. aztán egyszercsak
eszem bejut merre láttam én IGAZI FÉRFIAKAT. megtaláltam és most
iderakok párat nektek. számozom is hogy könnyebb legyen
véleményezni. Jó?
Az a helyzet hogy egyedül is vagyok meg magányos is. szeretném
tudni hogy mások hogyan ismerkednek? ötleteket szeretnék kapni
tőletek. működő és bevált ötleteket látnék szívesen. aztán nem ám
átverni és elküldeni a kék osztrigába...
...valamint keresem azt a lányt aki.......á ezt hagyjuk. már
találtam vagy 3 olyat akit esetleg szeretnék szeretni csak
foglaltak voltak. inkább mennék oda ahol azok vannak akik szintén
keresnek.
a macska nem tudta mit tegyen. ahogy a tündér mosolygott az
jelenthette azt is hogy - Bizony, te leszel ma a vacsorám - meg azt
is hogy - Gyere, adok neked friss tejecskét -. az ösztönei
kivárásra szólították mert valami hihetetlenül furcsa volt ebben a
tündérben. azt még nem tudta mi de nem olyan volt mint a többiek.
azok csak elmentek mellette és észre sem vették. de Ő már messziről
célzatosan ment felé. nem tétovázott, nem nézegetett másfelé.
pontosan a legrövidebb úton haladt hogy találkozzanak. próbálkozott
ő azzal hogy lassabban menjen, meg szaporázta is, de a tündér,
mintha csak tudná előre mindig arra tartott. felé. aztán persze oda
is ért. leguggolt.....és várta őt. de akkor miért nem akarja ő ezt
a találkozást? a tündér kivárt. ő körbejárta, persze tisztes
távolságból..... de semmi. alakra mint a többi tündér. a világ
perget körülöttük....és az emberi zajok, meg az emberek kerengtek
körülöttük. szagok. a döglött kutya fertelmes bűze a szomszéd
kertből. a sülő szalonna ín csiklandó illata a szomszéd ház
ablakából és az a saját területét jelző illata a fal tövéből. a
másik tündér virág illata az utca végéről. és ekkor felmeredt a
bajsza és felpúposította az hátát......hisz ennek itt nincs semmi
szaga. - Szag nélküli tündér? - gondolta és már éppen elszaladt
volna amikor a tündér megszólalt.
- Kérlek maradj. Segítséget szeretnék kérni tőled!!!!
- Miauról lenne szóu? - kérdezte a macska.
- Kellene nekem az egyik életed. - mondta a tündér.
- Miaucsoda?????!!!!!! Miauért??
- Mert meghaltam. Nem figyeltem oda és meghaltam. Tudom, az én
bajom, viszont nekem még feladatom van. Egy kicsilányra kell
vigyázzak. Nem tudok másképpen tenni. De el nem vehetem tőled, így
csak kérhetlek.
- Miaujen az a lány? Kedves?
- Igen az. És most nagyon beteg. Nekem most is ott kellene lennem,
mert az apja nem győzi egyedül.
- Miaut nem győz egyedül?
- A démonokat. Távol kell tartani. Tudom hogy tudod. Látom rajtad a
forradásokat. Tudod te hogy miről beszélek. De ők nem tarthatnak
macskát. Az anyja nem engedi. Nekem kell ott lennem. Tudom
megérted.
- Meaug. Már meausélte a szomszéd kandúr miaujen igy meghalni. nem
félek. Meaust csináld, gyorsan. - mondta és azzal össze is rogyott.
valami finom esszencia szált a tündér felé aki elmosolyodott.
- Ne haragudj cicus. Nem tudtam, hogy ez volt az utolsó. Köszönöm
neked. - mondta a tündér és szapora léptekkel elindult visszafelé
az úton.
Nyomában kizöldültek a levelek és frissebbek lettek az eddig fakó
színek is. a keresztutcából a szomszéd kandúr dugta ki a fejét.
- Miaucsoda pipacs szag. - nyávogta az orra alá és hátranézett a
kertben szaladgáló kisfiúra. Minden rendben volt......
megölelnélek, hogy bordáim közrefogjanak mint a szívem.
szívtelenül. bennem
most nincs mi dobog. csak a fülemben szaggat a dobhártya repesztő
dobszó, amikor rád gondolok. repedezik arcomon a mosoly amelyet
mások kímélése ürügyén erőltettem magamra. ha jól figyelsz,
meghallod a recsegést is.... a bordakosár próbálja visszaerőltetni
a belsőségeket, amelyek kikívánkoznak belőlem. nem bírják a belső
nyomást az inszakasztó feszültséget.
az első amikor neki
azt mondod, légy boldog. és úgy is gondolod. azt érzed, hogy neki
jó kell legyen, még azon az áron is hogy nekem rettenetes. megélem
az ő boldogságát de felkészülök a második lépcsőfokra.
a második hogy ott
belül, aki bennem él (Ő), azt is el kell engedni. meg kell
szüntetni a kötödéseket a belső beszélgetéseket. abba kell hagyni
hogy az álmokat és a vágyakat. megszüntetni mindent ami hozzá köt.
megszabadulni és felszabadulni. ledobni a holt (most már az) terhet
és megkönnyebbülni. kiölni az idegeket a hozzá kapcsolódó szálakat.
ez a belső elengedés.
az első nélkül nincs második. ha Ő nem tudja hogy szeretve
van nem tud ő sem segíteni. az emberek általában reménytelenül
szerelmesek valakibe aki ezt nem is tudja (de azért valószínűleg
érzi!!!!) de ha nem is mondják meg ezt a másiknak akkor az sem tud
segíteni. segíteni az igazság felismerésében. persze komplex
ez mert sokszor a másiknak kell az érdeklődés a segítség. titokban
még talán tetszik is az hogy valaki rajong értünk. de azért inkább
zavaró, főleg ha szembesítenek is vele. akkor kiderül mit akar a
másik. ennek meg kell történni és akkor lehet a második lépcsőre
lépni. akkor már lehet a külső elszakadás után a belső elszakadás
munkáját elvégezni. az első lépcső nélkül a belső szálak
minduntalan visszakapcsolódnak. a kedves egy szavával egy
tekintetével tudja visszaépíteni azt amit az ember napokig
bontogat. ezért kell lépésről lépésre haladni.
a második lépésnél talán vannak technikák amik segítenek. nekem pld
az ha elképzelem hogy más valakivel élem az életem. mindenkinek van
olyan ismerőse aki tetszik neki. nekem is. elképzelem hogy vele
vagyok. hogyan is kezdenék a vele való ismerkedéssel. semmiképpen
nem hasonlítom hozzá. pont az a lényeg hogy kiszorítom magamból. új
képekkel kiszorítom a régieket amelyek nem valóságosak és
szétfoszlanak de addigra megtették a dolgukat. talán valamelyik
képzeletet el is kezdem megvalósítani. kezdek egy új ismerkedést
nyitottá válok. ezt ismételgetem mintegy pozitív mantrával
programozom önmagam arra hogy töröljön. törlés visszalépés nélkül.
és nem gondolok rá. vagyis egyre kevesebbet. mindenkinek másképp
működhet persze. de ez a lényeg.
kötéltánc az alkoholizmus és az önutálat, az embergyűlölet és a
bosszúállás, a reménytelen szerelem visszasírása határán. önuralom
és önszeretet. megbocsátás neki és önmagadnak. a tapasztaltak
megértése, megélése és beépítése a személyiségedbe. és a hála
megélése hogy általa mennyi mindent tanultál önmagadról.
Találkoztam vele. Nem azzal aki elment tőlem. amikor elment nem
remegett a válla, nem volt beesve a tekintete, és nem feszült a
állkapcsa. amikor velem volt akkor kisimult és élettel teli volt.
Nem rebbent meg a tekintete ha rám nézett. Nem hallgatott ha
kérdeztem, hanem válaszolt. Őszinte volt és szeretettel teli.
Akivel most találkoztam a feladott magából. Azt mondta ott majd
fejlődik és spirituálisan megerősödik. Én lebontottam magamban őt
hogy elkerüljem azt hogy vele vitázzak (magamban). ő felépített
engem önmagában és döntéseket hozott az alapján amit tőlem halott,
önmagában. Aki akkor elment az tudott nekem válaszolni arra amit
írtam neki és kérdezni is. Kérni akkor sem tudodd és most sem.
Pedig jó lett volna. Ő akkor nem tagadott le érzéseket. Most is
átölelt és megfogta a kezem, mert én akartam. de ő nem. akkor meleg
volt a keze most élettelen. régen ha nem akart nem ölelt meg. ha
megölelt, akkor meg akart ölelni. most megölelt mert valaki
betörte. én szabadnak és önmagának akartam. úgy szerettem ahogy
volt. néha esetlen, néha makacs de önmaga. ott lent feladta ?egy
részét? hogy ?társa? legyen valakinek és hogy elfogadják
megváltozott. ennél fájdalmasabb érzésem még soha nem volt.
találkozni valakivel aki saját maga adta fel a küzdelmet és
önmagát. elmenekült tőlem és ahova ment ott vesztett többet. és nem
hiszem, hogy ezt ő nem látja. fogalmam sincs hogyan élheti meg.
nekem nem ismeri be. de nem is tagadja ha kérdezem. engem kirekeszt
az életéből és hazaköltözik. nem fogom látni és nem fog keresni.
talán így van ez jól.
elengedésből lassan profi leszek. üres vagyok mint egy léggömb.
nincsenek érzések. szellemi mankókra támaszkodom és nem értem
önmagam. miért vártam és mire? azt kaptam amit akartam? tényleg
vége? én őszintén szerettem! (?) nem akartam befolyásolni és így
elvesztettem. harc helyett tiszteltem a döntéseit. még mindig
azon jár az eszem hogy hogyan tudnék segíteni neki? azon
gondolkozom amiket nem mondott most sem. ahogy megrándul, mikor
érzékeny dolgot érintek. amikor tükröt tartok elé és nem mondja
nem. meddig lehet várni? meddig lehet szeretni? és hogyan lehet
igazán elengedni?
mert elengedni kétszer kell. egyszer kifelé a másik irányában és
egyszer belül önmagadban. kifelé már megy. ott belül sokkal
tapadósabbak a szálak. és félő összedől minden ha elvágom a fő
tartó köteleket.
félek. életemben másodszor, megint magányos vagyok. és pár nap múlva egyedül is leszek.
tegnap valaki kérdezte tőlem hogy én sosem gondolok a szexre?
hát de....
innentől pornó jön. csak akkor olvasd ha birod....
....a szobában csak a mécsesek fénye lobogott és a kedvenc füstölőm
illata szált. volt benne kis pézsma és valami édes aminek erotikus
illata volt. vártam őt. kellemes volt ez a várakozás és izgalommal
teli. ilyenkor még nincs merevedés mert az izgalom ellene hat de a
bizsergés a a tövében, mélyen már jelen volt. várakozás és egy
pohár bor. a Buena Vista Social Club szól halkan. most ennyi, de
egyszerre megtöri a varázst a csengő. villanyok le és ajtó nyitás.
kósza ölelés és beinvitálás. ahogy mögé lépek megérzem az illatát.
nőies kellemes illat. olyan ami jellegzetes és ha valahol megérzed
tudod ő az. nézem a teste vonalát ahogy leveszi a cipőjét.
megfeszül a ruha a fenekén és a vállán. félmosollyal néz rám és
persze megrebben a mellén a ruha ahogy hirtelen veszi a levegőt.
tudja mit nézek és már nincs semmi gond a merevedésemmel. ezt ő is
látja de még nem akarja tudomásul venni. ahogy kiegyenesedik és a
szoba felé fordul mögé lépek és átkarolom a derekát. magamhoz húzom
belefúrom a fejem a nyakába.
... ez a kitárulkozások hete, lásd Tamka és Keletiboszy (sőt
valahol meg Velaxin is felfedte a kilétét).
arra gondoltam hátha nekem is jó lesz ez valamire. Én is trendi
akarok lennni!!! Engem is szeressenek !!!!
volt ma egy álmom. már írtam hogy ritkán emlékszem az álmaimra
és ez is inkább egy olyan regressziós zenehallgatásos meditáció
szerű, reggeli autóvezetés közben jött elő. nem tudom értelmezni és
elküldhetném valamelyik orákulumnak de inkább ide írom le.
...beléptem egy szobába és valaki aki nekem nagyon kedves volt
szomorúan sírt a sarokba kuporodva. hozzászaladtam és átöleltem de
nem tudtam áttörni a katatóniáját. csak motyogott érthetetlenül és
magát ölelve ringatta saját magát. kiszaladtam a lakásból és a
lépcsőházban utána eredtem annak aki ezt tette. tudtam, utol fogom
érni és így is volt. húzta a jobb lábát és csak lassan tudott
lemenni a lépcsőn. az arcára pontosan emlékszem. gonosz volt és
láttam hogy nem fél és nem is bán semmit. sőt megvárt engem mint
aki tudja nincs hova futni. férfi volt és olyan furcsa szakálla
volt ami egy szakáll de az arca közepén ki van borotválva. mint egy
pajesz és fölötte megint szőr. olyan idióta piperkőc szakáll mint
Loveless-nek.
nem tudom jobban elmagyarázni. de így különösen érdekes hogy pont
"szerelemnélküli" a karakter neve akire hasonlított az ember. én
utolértem és a falhoz csaptam. fekete kesztyű volt a kezemen és
elkeztem ütni az embert. élőben nem ütök arcra, ha nem feltétlen
szükséges, mert az fáj annak is aki üt, de itt csak az arcát
ütöttem. készakarva céloztam az orrát, a száját, amíg szét nem
csaptam teljesen. itt nagyon keményen valószerű volt az álom.
fröcskölt a vére és a nyála. szétharapta a nyelvét a fogai törött
csonkjaival és a szája is darabokban volt. valamit próbált mondani
de nem akartam hallani és neki sem sikerült érthetően mondani.
széttörtem az állkapcsát és végül belepasszíroztam az orrcsontját
az agyába. ott feküdt a földön és vigyorgott. valamivel ami nem is
volt neki már. csak egy véres massza volt a helyén. nekem meg
mindenem csupa vér volt. az ember vére. a kesztyű a kezemen, az
arcom, a ruhám. tiszta mészárosnak néztem ki. aztán elindultam
visszafelé, mert éreztem már várnak. már mehetek. mert minden
rendben van. semmiféle megelégedés nem volt bennem és a mészárlást
sem dühből vagy élvezettel csináltam hanem mint egy szükséges
dolgot amit meg kell tenni. és nagyon-nagyon valószerű volt.
kb. idáig emlékszem vissza. pedig jó lenne tudni mi volt miután
visszamentem. a jó kis marhaság a dologban hogy pár hete
szétcsaptam a kezem egy ajtón (angermanagement) de már
kezdett rendbe jönni és most megint jobban fáj mint előtte. és nem
ütöttem álmomban a falat vagy az ágyat ;o)
hát ennyi. majd még gondolkozom mi is akart ez lenni.
A cmabrigde-i etegyemen kéüszlt eikgy tnuamálny aítllsáa sznreit a
szvkaaon bleül nincs jlneestőgée annak mkénit rdeeözndenk el a
btűek: eyeüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen
lygeen; ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlő, a sövzeg
aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jnleeésg mgáayzrataa
az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat
ovals.
Íme a bzonytéik.
Úhygoyg tnseseek mkneit bkébeén hyagni a hleysesáíi
fmonisáokgkal.
ott különböző nagyságok mondanak véleményt (és itt is) és én
elkezdtem írni egy kommentet ami kinőtte magát. mi lenne ha általam
nagyrabecsült és
szeretett
virtualitások mondanának véleményt. Nem akarok megsérteni senkit és
ha kihagytam valakit az azért volt mert elfelejtettem, vagy nem
ismerem eléggé ahhoz, hogy a humor eszközével ábrázoljam. nagyon
kérem hogy ne sértődjetek meg mert nem ez volt a célom. csak a
játék.. és ha mégis úgy érzed megsértődnél ha kifiguráznak .....
kérlek ne olvasd tovább!!!
RL - egyszer amikor egy szeles napon, szomorúan kikönyököltem az
ablakon, majdnem kiesett a kezemből a sör, mert egy csirkét láttam
ahogy tétovázva áll az út szélén és mellette volt Anton.....ez
olyan szomorúúú
heinekken - RL még a kommented is gyenge..megint popularizálsz,
mi???
Tamka- A csirke boldog lesz.:O) ott várja a kakas azért fog
átmenni. :D én már intézkedtem és Kamuel már úton van a csirke
felé. :O)))))
Vervin - nekem már jó sok csirke megvolt...de most már nem
kellenek. én már kérem csak vegetárinus vagyok. Kéremtisztelettel
Tamkakedves.
Velax- csak jöjjön át úgy meg..szom !!! és már kettő hete nem
isszommm...hukk.. semmitttt ésnem is hiányzik énnekem már
senkisemnem
Kiírom magamból, mert bent nem maradhat!..........................
.......................................
.......................................
.......................................
.......................................
Kalevala: A HÁRFA EREDETE...
Játszott Vejnemöjnen ujja,
Harsogott a hárfa húrja,
Hegy-völgy zengett, szikla rengett,
Mind a szirtek mennydörögtek,
Habokon kövek görögtek,
A fenyérek vízben úsztak,
Fenyőfák is vigadoztak,
Mezőn tuskók táncot roptak
.........................................
.........................................
.........................................
.........................................
Boldognak szeretném látni. Nem számít, hogy kivel vagy hogyan. Találjon valakit, aki megbecsüli, és úgy szereti, ahogy nekem nem lehetett. Találjon valakit, aki úgy látja őt, ahogy most én.
.........................................
.........................................
.........................................
.........................................
A bátorság nem a félelem hiánya, sokkal inkább egy döntés, hogy a félelemnél van, ami fontosabb. Lehet, hogy a bátrak nem élnek örökké, de aki óvatos, egyáltalán nem él.
helyesírás??? - A cmabrigde-i etegyemen kéüszlt eikgy tnuamálny aítllsáa sznreit a szvkaaon bleül nincs jlneestőgée annak mkénit rdeeözndenk el a btűek: eyeüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen; ha a tböbrie...
tündérek tündére... - Ez jutott eszembe valakinek a nevéről. Nem tünde ugyan, hanem finn, de valami csodálatos.
boszorkányok márpedig vannak... - Valami furcsa történt velem pénteken. Az egész úgy kezdődött, hogy kicsit több mint egy hete odamentem egy régi ismerősömhöz, a munka helyen, és megkérdeztem volna-e kedve találkozni velem, mert kicsit egyedül érzem ...
